Az általános neurológiai vizsgálat célja az idegrendszer működésének átfogó felmérése. A konzultáció során a központi (agy és gerincvelő) és a perifériás (idegek és ideg-izom kapcsolatok) idegrendszer állapotát vizsgálom.

A vizsgálat legtöbb esetben fájdalommentes, és az alábbi főbb részekből áll:

• Anamnézis felvétele: korábbi betegségek, kórtörténet és életmódbeli tényezők átbeszélése

• Jelenlegi panaszok részletes feltérképezése

• Mentális állapot felmérése: tájékozódási képesség, memória, beszéd és gondolkodás vizsgálata

• Agyidegek működésének ellenőrzése

• Mozgásrendszeri vizsgálat: izomerő, izomtónus, mélyreflexek megítélése

• Érzékelés vizsgálata: fájdalom-, hő- és tapintásérzet értékelése

• Koordinációs és járáspróbák elvégzése

Ez a vizsgálat segít pontosabb képet alkotni az idegrendszeri funkciókról, és elengedhetetlen a megfelelő diagnózis és kezelés meghatározásához.

A fejfájás az egyik leggyakoribb panasz, amellyel a páciensek orvoshoz fordulnak. Legtöbbször ártalmatlan jelenségről van szó, azonban bizonyos esetekben komoly, akár szervi eredetű betegség tünete is lehet.

A primer (elsődleges) fejfájások esetében nem mutatható ki szervi elváltozás, ezek önálló kórképek. Ebbe a csoportba tartozik például a migrén, a tenziós típusú fejfájás, valamint a cluster fejfájás.

Ezzel szemben a szekunder (másodlagos) fejfájások valamilyen más, azonosítható betegség következményeként jelentkeznek. Ilyen lehet például a magas vérnyomás, agyvérzés, agydaganat, valamint különböző fertőzések, lázas állapotok, vagy a nyaki gerinc megbetegedései.

A végtagzsibbadás kivizsgálásánál fontos megkülönböztetni a féloldali és a kétoldali (szimmetrikus) panaszokat. A tünetek hátterében életkortól függően eltérő kórképek állhatnak.

Fiatalabb életkorban a zsibbadás gyakran migrénhez vagy Sclerosis Multiplexhez társul, míg idősebbeknél gyakoribb ok lehet a stroke, gerinc eredetű porckorongsérv, vagy az idegek leszorításával járó alagút szindróma. Kétoldali, szimmetrikus tünetek esetén pedig gyakran polyneuropathiára gyanakodunk.

A gerincfájdalom napjainkban rendkívül gyakori panasz, mely a lakosság széles körét érinti. Legelterjedtebb formája a lumbágó (közönséges derékfájás), amely általában nem jár kifejezett neurológiai tünetekkel, viszont a fájdalom szinte minden mozdulatra jelentkezik.

Porckorongsérv esetén viszont jellemző lehet az alsó végtagba sugárzó fájdalom vagy zsibbadás, ami már ideggyöki érintettségre utal.

Mivel a gerinceredetű panaszok gyakran visszatérnek, hosszú távú megoldás csak komplex kezelési tervvel érhető el.A konzultáció során nemcsak a rövid távú gyógyszeres kezelési lehetőségeket beszéljük meg, hanem hangsúlyt fektetek a kiújulás megelőzésére is, például fizioterápiás javaslatok formájában.

Neurológiai szempontból a szédülés egy összetett tünet, amely számos különböző formában jelentkezhet. A pontos diagnózis érdekében fontos tisztázni a szédülés jellegét (pl. forgó érzés, bizonytalanság, ájulásérzet), annak időtartamát(átmeneti vagy tartós), valamint kialakulásának körülményeit.

A forgó jellegű szédülés hátterében gyakran a belső fül egyensúlyszervének zavarai, migrén, vagy a hallóideg gyulladása áll. Ezzel szemben a tartós, bizonytalansággal járó szédülés és egyensúlyzavar esetén felmerülhet stroke, agydaganat, vérszegénység, vagy akár Parkinson-kór lehetősége is.

A szédülés okainak feltárása gyakran több szakterület együttműködését igényli: a neurológiai vizsgálat mellett sok esetben szükség van fül-orr-gégészeti kivizsgálásra is.

Neurológusként kiemelt figyelmet fordítok a szédülés okainak alapos feltérképezésére, ezért rendszeresen részt veszek a témához kapcsolódó szakmai továbbképzéseken, hogy naprakész tudással segíthessem pácienseimet.

Parkinson-kór

A Parkinson-kór az egyik leggyakoribb neurodegeneratív mozgászavar, amelyet jellemzően nyugalmi végtagremegés, meglassultság, valamint izommerevség kísér. Társulhat hozzá szagláscsökkenés, depresszió, illetve alvászavar is, ami tovább nehezítheti a mindennapi életet.

Stroke – a gyors felismerés életet menthet

A stroke világszerte a harmadik leggyakoribb halálok, és Magyarországon évente mintegy 40–50 ezer embert érint. Legjellemzőbb tünetei közé tartozik a hirtelen kialakuló féloldali végtag- és arcbénulás, valamint a beszédzavar.

A stroke vészhelyzet, ezért a tünetek észlelésekor azonnal mentőt kell hívni, mivel a gyors orvosi beavatkozás jelentősen javítja a gyógyulás esélyeit.

Mit tartalmaz a konzultáció?

A személyes konzultáció során:

• a stroke megelőzésének lehetőségeiről beszélünk,

• áttekintjük a korábban stroke-on átesett betegek dokumentációját,

• valamint megbeszéljük a szükséges további vizsgálatokat